|
|
Harap a tengerimalacom
 2/2. oldal
 Talán fájdalma van
Atkás vagy egyéb fertőzés esetén a simogatás, a becézgetés a
tengerimalacnak kellemetlen és/vagy fájdalmas lehet. Az atkás tengerimalac bőre érzékeny. Megtörténhet, hogy harapással,
harapdálással próbál a kellemetlen érzéstől szabadulni. Ez ilyenkor egy természetes reakció, hiszen a kezünket, az érintésünket
a fájdalominger forrásának véli. A bőratka szabad szemmel nem (!) látható, ezért a fertőzés nem mindig nyilvánvaló. Ha a
megszokottnál gyakrabban vakarózik vagy egyéb betegségre utaló tünetek jelentkeznek nála, az orvos segítségét kell kérnünk.
Ha tengerimalacunk idősebb korban kezd harapni, és/vagy szinte minden tárgyat, kelléket harapdál,
mindenképpen (!) vizsgáltassuk ki, mert lehet, hogy fogtúlnövése van. Egyes
tengerimalacok harapással, tárgyak harapdálásával próbálják a fájdalmat enyhíteni. Ha zápfogai túl hosszúra és/vagy nem megfelelő
irányba nőnek, ha a megnövekedett fogak miatt rágni/nyelni nem vagy csak nehezen tud, megkísérli ezt valamiképpen korrigálni. A
fogtúlnövés alattomos és gyakran nehezen felismerhető betegség, ha a kisállatot nem kezeltetjük, ezzel halálra ítéljük.
 Inkább társával maradna, vagy nem jó a
közérzete
Lehet, hogy nem érzi jól magát, vagy valami miatt kedvetlen. Nem várhatjuk el tőle, hogy közeledésünket bármikor
örömmel vegye. Megtörténhet, hogy éppen fáradt, vagy csak egyszerűen nincs kedve simogatásra, inkább ketrecében maradna, pihenne,
vagy társához menne, vele szaladgálna. Akkor is viselkedhet így, ha nem megfelelő a környezete, túl kicsi ketrecben él,
mozgástere szűk, arra van kényszerítve, hogy egyedül éljen, nagyon ritkán vagy sosem sétálhat ketrecén kívül, vagy unatkozik -
nagyon sokat fekszik/alszik -, mert ingerszegény ** környezetben él.
** Egy nagyobb, tágasabb ketrecben is unatkozhat (fajtársak mellett is!), ha ebben nincs aktivitásra ösztönző
kellék, búvóhely és/vagy érdekes akadály, játék, amely mozgásra, járkálásra késztethetné.
Nem szereti, ha felveszik, vagy egy kis becézgetés után már szabadulna, menne? Az ilyen egyént kézhez szokott
tengerimalac(ok) társaságában jó tartani. Eleinte csak társával együtt vegyük fel. Annak nyugodt viselkedését látva lassan
megváltozik, egy idő után kezes lesz.
Serdülőkorban van, és/vagy
így fejezi ki dominanciáját
Serdülőkorban (3-5 hónapos korban) a vezérségre törő egyed néha harapással kísérli meg megfélemlíteni társát.
 Némelyiknél lázadás
jeleként a gazdival szemben is megnyilvánulhat, így fejezve ki azt, hogy „Én vagyok az úr a háznál”. Ahogy nő,
fejlődik, e viselkedése változik, és egyéniségtől függően néhány hét/hónap alatt, vagy legkésőbb egyéves korára megszűnik.
Legyünk vele türelmesek, következetesek, a szeretet, a törődés meghozza gyümölcsét. Amikor megharap, ne tegyük le mindjárt,
kicsit még tartsuk kézben, különben a két ingert egy idő után társítani fogja („ha én harapok, akkor letesznek”). Ha
harapni próbál, nyújtsuk tenyerünket feléje, ezt nem tudja fogai közé kapni. Ha megharap, figyelmeztetésképpen, gyors mozdulattal
a nyakához kaphatunk, és ujjunkkal bőrét/szőrét egy picit (csak gyengén) meghúzva - ily módon a kölykét fenyítő tengerimalac
mamát utánozva -, határozott „Nem!”-et mondva (nem kiáltva) a kis akaratost „móresre” taníthatjuk. Jó
trükk lehet az is, ha egy olyan anyagot teszünk a ketrecébe/fekvőhelyére, melyen a mi szagunkat érzi.
A tengerimalacra sose kiabáljunk, mert ezzel csak félelmet keltünk benne, és ne büntessük/bántsuk, mert nem fogja
megérteni, mért tesszük. Így csak fájdalmat okoznánk neki, és elvesztenénk bizalmát.
Lehet, hogy csak ilyen a
természete? 
A tengerimalac nem harapós. Jó körülmények között tartott, fajtárs(s)(akk)al élő, kellően szocializált
tengerimalacnál e viselkedés rendkívül szokatlan. Mit tegyünk, ha ilyen tengerimalac kerül hozzánk? Foglalkozzunk többet vele.
Ne vegyük fel mindjárt, eleinte csak a kezünket tegyük minél gyakrabban a ketrecbe, de ne fogjuk meg. Várjunk, míg magától
odajön, s a felkínált finom falato(ka)t kezünkből kiveszi. Ha kezünk közelségét már elviseli, vegyük ki. Úgy tartsuk ölben/a
mellünkön, hogy kényelmesen elférjen, biztonságban érezze magát, nyugodt, (viszonylag) csendes környezetben legyen.
 A tengerimalacok
eltanulják egymás viselkedését. Különösen a kölykök figyelik, lesik nagyobb társaikat. Nagyon sokat segít, ha élénk természetű,
szelíd viselkedésű tengerimalac(ok) mellé tesszük. Stresszmentes környezetben, „jó modorú” társ(ak) mellett,
megfelelő gondozással, szelídítéssel magatartása megváltozik.
|
előző oldal
|
2/2
|
|
|
Ezen az oldalon:
 Talán fájdalma van
Inkább társával maradna, vagy nem jó a közérzete
Serdülőkorban van, és/vagy így fejezi ki dominanciáját
Lehet, hogy csak ilyen a természete?
Harap a tengerimalacom - 1. oldal:
Jelzésértékű cselekedet
Harap vagy harapdál?
Lehet, hogy fél
Szükségletét szeretné elvégezni
Bizonyos testrészére érzékeny
|
Harap a tengerimalacom
