Tengerimalacok élősködők okozta betegségei

Atkák | Tetvek | Gombák | Protozoák | Férgek

 3/5. oldal 

Chirodiscoides caviae, szőratka - a tengerimalac szőrén, ennek is a bőr felőli részén található, ide rakja tojásait. Ha kezünkkel a szőrét a tövénél megtapogatjuk, a tojások érezhetők, és szabad szemmel is láthatók. A tengerimalacot megtámadó élősködők közül ez az egyik legártalmatlanabb atka, mivel csípése nem okoz gyulladást vagy egyéb tüneteket, csak enyhe viszketést. Habár aránylag veszélytelennek tűnik, néhány esetben súlyos következményekkel járhat, ezért mindenképpen irtanunk kell. Nagyságuk kb. 0, 5 mm (a felnőtt egyedek és a peték szabad szemmel is láthatók), s főképpen a tengerimalac hátsó felén (a csípőn, a faron) telepednek meg.

Ezt az atkát egyesek „Static lice”-nek, vagyis helyben maradó (nem mozgó) tetűnek is nevezik, a jelző azonban a szőrön megtapadó petéket illeti. A fertőzés rendszerint közvetlen érintkezéssel történik. A tengerimalacot élősködők elleni macskasamponnal fürdetjük, heti egy alkalommal, három héten keresztül. Fontos, hogy a ketrecet, házikót, a rajtunk lévő ruhát stb. is fertőtlenítsük. Egy másik tengerimalacra a meg nem mosott kézzel is átvihető, ezért a higiéniai szabályoknak megfelelően járjunk el. Ez a parazita sem más állatra, sem az emberre nem jelent veszélyt, csak a tengerimalacon él, s ha gazdaállatot nem talál, nagyon rövid idő alatt elpusztul. Ha nem akarjuk megfürdetni, a szőratkák SH-Rodemectin spot on oldattal kezelhetők. Külsőleg alkalmazva az ajánlott dózis 0, 5mg/ttkg, vagyis egy egykilogramm súlyú tengerimalacnak 0,5 mg Ivermectin. Ezt a dózist úgy alkalmazzuk, hogy egyharmadát a fülek mögötti kopasz területre a bőrre kenjük, a maradék egyharmadot pedig a farra, a szőrt széthúzva szintén a bőrre kenve. A kezelést egy hét után ismételni kell. A SH-Rodemectin spot on oldat Cheyletiella Parasitivoraxxal való fertőzés esetén is sikeresen alkalmazható.

  Cheyletiella Parasitivorax szőratka - a nyúl szőrében tanyázik, de kutyánál, macskánál, tengerimalacnál szintén előfordulhat. A tengerimalac bőrén húzódik meg, fehér, vagy esetleg halványsárga pici pontként észlelhető, sötétebb színű bőrön könnyen felfedezhető. Nagysága kb. 0, 3 mm, s főleg a rövid szőrt kedveli. A szőrzetben szabadon mozog, angol nyelven „Walking Dandruff”-nak, sétáló korpának nevezik. Az élősködők által termelt enzimek miatt a bőr felületén egy pici rész feloldódik, ebből táplálkozva a paraziták viszkető, kellemetlen (!) érzést okoznak a tengerimalacnak. E helyen a szőr is kihull, majd kéregszerű képződmény keletkezik. Az emberre nem veszélyes, de ha az élősködők által termelt enzimmel kontaktusba kerül (pl. megfogja ilyen helyen a tengerimalacot), bőre kipirosodhat. Nyulaknál e fertőzés nem mindig vehető észre, lehet tünetmentes, legtöbbször azonban a hátulsó felén, a vállán, nagyon ritkán a fején is, a szőr csomókban kihull, a megtámadott bőr itt enyhén vöröses színű lesz, s a kopasz területeken a bőr kissé zsírosnak tűnik, majd kéregszerű képződmények jelennek meg. Az élősködők mélyen a szőrzetben felfedezhetők, a korpához hasonlók, s általában minden állatnál viszketést okoznak. A macskánál, mivel gyakran tisztálkodik, a fertőzést nehezebb felfedezni. A Cheyletiella Parasitivorax atka életciklusa 21-28 nap. A peték nem pusztulnak el, ezért a tengerimalacot az élősködők elleni macskasamponnal heti egy alkalommal, három héten keresztül fürdetnünk kell, hogy a tojásokból kikelt élősködők is elpusztuljanak. A ketrecet, házikót, egyéb kellékeket fertőtlenítjük, és a közelében levő állatokat kezeljük. Ha nem akarjuk megfürdetni, SH-Rodemectin spot on oldattal kezelhetjük.

  Psoroptes cuniculi fülatka - leginkább a nyulak fülében található, de a tengerimalacok fülében is megél, szaporodik. Ha fejét gyakran vakarja, rázza, a fülében piszkos, vörösesbarna váladék keletkezik, lehet, hogy Psoroptes cuniculi által fertőzött. A csípés helyén gyulladás, pici (barnás) kéregszerű képződmény látható, ez alatt a bőr szőrnélküli, puha és nyers. Az atka, habár parányi, szabad szemmel is eléggé jól látható, gyakran kéregszerű képződmény takarja. A tengerimalac Ivermectin injekcióval történő kezelést kap, ezt 18 nappal később kell még egyszer megismételni, mert a "tojástól-tojásig" életciklus e parazitáknál hosszabb (kb. 21 nap). Ritkább esetben a külső füljáratban bakteriális fertőzés léphet fel (ez esetben antibiotikumos kezelést igényel), a közép- vagy belső fülbe átterjedhet, s ehhez szövődmények társulhatnak (ilyen a torticollis - ferde nyaktartás), ezért az orvosi kivizsgálás a megfelelő kezelés (!) érdekében mindenképpen ajánlott.

  A Prostigmata rendbe tartozó Demodex caviae szőrtüszőatka a tengerimalac szőrtüszőiben él, s ott a faggyúmirigyek váladékát fogyasztja. A parányi, szabad szemmel nem látható atka teste féregformájú, lábai, összesen 4 pár, rövidek, csökevényesek. Szeme és légzőszerve nincs, mivel sztigma nélküli, gázcseréje a testfelület egészén át történik. Jelenléte rendszerint nem (!) okoz klinikai tüneteket, az egészséges immunrendszer az atkákat kontroll alatt tartja. A demodikózis direkt kontaktus által terjed, gyakrabban jelentkezik kölyköknél (pl. születés után, ha anyjuk bőréről a bőrükre kerül), számos esetben spontán módon gyógyul. Felnőtt tengerimalacoknál a bőrprobléma legtöbbször valamilyen ellenállóképességet csökkentő hatásra (stressz, vemhesség, egyoldalú/hiányos táplálkozás, betegség) jelentkezik. Gyakran örökletes eredetű (prediszpozició), az olyan egyéneket, melyeknél nemcsak lokálisan, hanem az egész testfelületen jelentkezik, nem ajánlott szaporítani. Klinikai tünetek: a kisállat testén bőrgyulladás és/vagy kopaszodás vehető észre, a bőr kipirul, majd hámlás, pikkelyeződés is megjelenhet, és párosulhat viszketéssel vagy jelentkezhet a nélkül is. Gennykeltő baktériumokkal felülfertőződhet. A bőrkaparék mikroszkóp alatti vizsgálatával az atkák jelenléte kimutatható. Kezelés: Ivermectin (Ivomec) injekció, melyet 8-10 nap után még egyszer ismételnünk kell. A ketrecet, a kellékeket és a tengerimalac által bejárt területeket, a sétáló- ill. játszóhelyeket, ecetes vagy enyhén (!) klórozott vízzel le- ill felmossuk. A bőrproblémás tengerimalac alá csak tiszta, steril - üzletből vásárolt vagy sütőben, magas hőmérsékleten sterilizált - almot helyezzünk, és azt gyakrabban cseréljük. A szervezet ellenállóképességét Vetri-DMG Liquid immunstimulánssal erősítsük. Ha ez nem elérhető, a szervezet ellenállóképességét a Béres csepp és C-vitamin (Cebion csepp) adagolásával erősíthetjük, 30 napig naponta egyszer egy-két csepp Bérest és egy-két csepp Cebiont a szájába csepegtetünk vagy kiskanállal adagoljuk.

Ezen az oldalon:
 Chirodiscoides caviae, szőratka
 Cheyletiella Parasitivorax, szőratka
 Psoroptes cuniculi, fülatka
 Demodex caviae, szőrtüszőatka

Tengerimalacok parazitás betegségei - 1. oldal:
 Az élősködőkről általában
 Az atkákról

Tengerimalacok parazitás betegségei - 2. oldal:
 Trixacarus caviae, bőratka

Tengerimalacok parazitás betegségei - 4. oldal:
 Tetvek
 Parazitaellenes samponnal való fürdetés
 Gombák

Tengerimalacok parazitás betegségei - 5. oldal:
 Protozoák
 Férgek

Mondovics Geda
Copyright © 2001-2008.
Minden jog fenntartva.