
|
Tengerimalacfélék
1/2. oldal 
A rágcsálók rendjét három csoportba szokták
osztani a rágóizmok alapján:
Az első csoportba tartoznak a
mókusszerűek (Sciuromorpha), melyeknek oldalsó, felszínes rágóizmai előrehúzódnak a szem előtt az orr irányába, a
mélyebben futó erősebb rágóizmok pedig csak összezárják az állkapcsokat.
A második csoportba tartozó
egéralakúak (Myomorpha) rágóizmai nemcsak összezárják az állkapcsokat, de az alsó állkapcsot még előre is húzzák, s így
ezzel jellegzetes rágcsáló szájmozgást idéznek elő.
A sülalakúak
(Hystricomorpha) alrendjére az erős rágóizmok és járomívek jellemzőek. Legismertebb képviselőik a Csalitpatkányfélék (degu),
Sülfélék (tarajos sül), Kúszósülfélék, Csincsillafélék (gyapjas csincsilla), Tengerimalacfélék, Kapibarafélék, Agutifélék (Arany
aguti), Hódpatkányfélék (nutria).
A Caviidae (tengerimalacfélék)
lábai a patásokra emlékeztetnek. Ujjaik érintik a földet és a karom szélére támaszkodnak. Karmaik mint subungula (félpata)
fejlődtek ki, vagyis némileg pataformát öltöttek, ezért e rágcsálókat patakörműeknek is nevezik.
A tengerimalacféléknek két alcsaládja van.
A Caviinae
(tengerimalacformák) alcsalád
Négy genust foglal magába, ezek a
következők:
A Cavia nem (E genusról részletesebben
itt olvashatsz, az oldalon képek is láthatók!).
A Galea nemnek négy
faja van:
a G. flavidens (Yellow-toothed Cavy) -
területi elterjedése Brazília.
a G. musteloides (Common Yellow-toothed
cavy) szürke menyét-tengerimalac - területi elterjedése Peru és Közép-Argentína.

|

© Matthias Asher
|
a G. spixii (Spix's Yellow-toothed cavy) - területi elterjedése
Brazília és K-Bolívia.
a Galea monasteriensis faj egy
néhány éve véletlenül felfedezett új faj, melyre
német kutatók bukkantak rá Bolíviában. Az általuk münsteri tengerimalacnak elnevezett faj még világosbarna vagy bolíviai
menyét-tengerimalac néven is ismert. Testhossza 22 cm, testtömege 300 gramm. E faj egyedei monogám párokat alkotnak (!).
A Kerodon nem:
Egyetlen faja van, ez a szirti
tengerimalac (rock cavy), vagy más néven mokó. Testhossza 30-40 cm, testtömege 900-1000 gramm. Tudományos neve: K.
rupestris. Területi elterjedése: Brazília É-K-i része.

|

© Utah's Hogle Zoo
|
A sziklás területek közelében élő,
sziklaodvakba, sziklarésekbe vagy kövek közé meghúzódó mokó a kora esti órákban elhagyja szálláshelyét, s nemcsak a földön
rohangál, de gyakran a fák ágaira is felmászik, mert a zsenge leveleket igen kedveli.
A Microcavia genusba tartoznak a törpe tengerimalacok (Dwarf cavies). Területi
elterjedésük: Argentina É-Ny-i része, Bolívia D-Ny-i részén az Andok magas hegyvidékei, D-Chile. Testhosszúk 20-24 cm,
testtömegük 200-450 gramm. E nemnek három faja van:
a M. australis faj (Southern
Mountain Cavy)
a M. shiptoni faj (Shipton's
Mountain Cavy )
és a M. niata (Andean Mountain
Cavy, Cavia niata) faj.
 © Matthias Asher
|
 © Matthias Asher
|
|
1/2
|
következő oldal 
|
|
Ezen az oldalon:
Rágcsálók rendje
Tengerimalacformák alcsalád:
Cavia
Galea
Kerodon
Microcavia
Tengerimalacfélék - 2. oldal:
Dolichotinae alcsalád:
Dolichotis
A tengerimalacokhoz külsőleg hasonlatos
vízidisznó
|