Tengerimalacfélék

1/2. oldal 

A rágcsálók rendjét három csoportba szokták osztani a rágóizmok alapján:
          Az első csoportba tartoznak a mókusszerűek (Sciuromorpha), melyeknek oldalsó, felszínes rágóizmai előrehúzódnak a szem előtt az orr irányába, a mélyebben futó erősebb rágóizmok pedig csak összezárják az állkapcsokat.
          A második csoportba tartozó egéralakúak (Myomorpha) rágóizmai nemcsak összezárják az állkapcsokat, de az alsó állkapcsot még előre is húzzák, s így ezzel jellegzetes rágcsáló szájmozgást idéznek elő.
          A sülalakúak (Hystricomorpha) alrendjére az erős rágóizmok és járomívek jellemzőek. Legismertebb képviselőik a Csalitpatkányfélék (degu), Sülfélék (tarajos sül), Kúszósülfélék, Csincsillafélék (gyapjas csincsilla), Tengerimalacfélék, Kapibarafélék, Agutifélék (Arany aguti), Hódpatkányfélék (nutria).

A Caviidae (tengerimalacfélék) lábai a patásokra emlékeztetnek. Ujjaik érintik a földet és a karom szélére támaszkodnak. Karmaik mint subungula (félpata) fejlődtek ki, vagyis némileg pataformát öltöttek, ezért e rágcsálókat patakörműeknek is nevezik.

  A tengerimalacféléknek két alcsaládja van.

A Caviinae (tengerimalacformák) alcsalád

Négy genust foglal magába, ezek a következők:
       A Cavia nem (E genusról részletesebben itt olvashatsz, az oldalon képek is láthatók!).
       A Galea nemnek négy faja van:
      a G. flavidens (Yellow-toothed Cavy) - területi elterjedése Brazília.
      a G. musteloides (Common Yellow-toothed cavy) szürke menyét-tengerimalac - területi elterjedése Peru és Közép-Argentína.

 a G. spixii (Spix's Yellow-toothed cavy) - területi elterjedése Brazília és K-Bolívia.
      a Galea monasteriensis faj egy néhány éve véletlenül felfedezett új faj, melyre német kutatók bukkantak rá Bolíviában. Az általuk münsteri tengerimalacnak elnevezett faj még világosbarna vagy bolíviai menyét-tengerimalac néven is ismert. Testhossza 22 cm, testtömege 300 gramm. E faj egyedei monogám párokat alkotnak (!).

A sziklás területek közelében élő, sziklaodvakba, sziklarésekbe vagy kövek közé meghúzódó mokó a kora esti órákban elhagyja szálláshelyét, s nemcsak a földön rohangál, de gyakran a fák ágaira is felmászik, mert a zsenge leveleket igen kedveli.

  A Microcavia genusba tartoznak a törpe tengerimalacok (Dwarf cavies). Területi elterjedésük: Argentina É-Ny-i része, Bolívia D-Ny-i részén az Andok magas hegyvidékei, D-Chile. Testhosszúk 20-24 cm, testtömegük 200-450 gramm. E nemnek három faja van:
      a M. australis faj (Southern Mountain Cavy)
      a M. shiptoni faj (Shipton's Mountain Cavy )
      és a M. niata (Andean Mountain Cavy, Cavia niata) faj.

Ezen az oldalon:
 Rágcsálók rendje
 Tengerimalacformák alcsalád:
     Cavia
     Galea
     Kerodon
     Microcavia

Tengerimalacfélék - 2. oldal:
 Dolichotinae alcsalád:
     Dolichotis
 A tengerimalacokhoz külsőleg hasonlatos vízidisznó

Mondovics Geda
Copyright © 2001-2009. Minden jog fenntartva.
Adatvédelmi nyilatkozat