Logo

 FŐLAP

 TÖRTÉNET

 FAJTÁK

 GENETIKA

 SZÍNVÁLTOZATOK

 SZŐRVÁLTOZATOK

 VISELKEDÉS

 ETETÉS

 C-VITAMIN

 GONDOZÁS

 SZAPORODÁS

 BETEGSÉGEK

 FOGPOBLÉMÁK

 ÉLŐSKÖDŐK

 GYIK

 TESZTEK ÉS JÁTÉKOK

  FÓRUM

 LINKEK

 HONLAPTÉRKÉP

 FOTOGALÉRIA


  Aloldalak:

 Tengerimalac-félék
 Tápanyagtáblázat
 Tévhit és valóság
 Fiziológiai adatok
 Mesterséges táplálás
 Tengerimalacok számára tervezett ketrec
 Harap a tengerimalacom
 A ketrec rácsát rágja
 Árva malackák etetése, gondozása


Alapinformációk Mit kell tudnia egy kezdő tengerimalac-tartónak?
   Letölthető, kinyomtatható és szabadon terjeszthető változat, pdf-formátumban (270 KB).

Acrobat Reader olvasóprogram

Antibiotikumok
A tengerimalac számára mérgező vagy rendkívül veszélyes antibiotikumok, és az alkalmazható készítmények:
    Nyomtatható változat, pdf-formátum (88 KB)


  Zöldfélék, zöldségek és gyümölcsök tápanyag- és C-vitamintartalma:

   Nyomtatható változat (158 KB)

  Egyéni adatlap a tengerimalac testsúlyának mérésére    Nyomtatható változat (pdf fájl - 65 KB)

  Csoportos adatlap a tengerimalacok testsúlyának mérésére    Nyomtatható változat (pdf fájl - 50 KB)

Kapcsolódó linkek:
  Cavy Teeth Speciális szájterpesz a száj nyitvatartására
 Pet Smile Month Guinea Pig Oral problems



A fogazat és annak rendellenességei


 1/2. oldal 


A rágcsálóknak nagyon jellegzetes a fogazata.
  A felső és az alsó állkapcsukban egy pár befelé hajló éles, vésőalakú metszőfog van. Szemfogaik hiányoznak, emiatt a metsző- és zápfogakat széles köz (diastema) választja el egymástól. A zápfogak zárt sorban helyezkednek el. Többnyire mindkét oldalon és mindegyik állkapocsban 1-1 előzápfog található, az utózápfogak száma leggyakrabban 3-3. Éles metszőfogaik gyökérnélküliek, állandóan megmaradó fogcsírájuk van, ezért folyamatosan nőnek. Ezen elülső fogaknak csak az ajaki (külső) felületét védi zománc, a fog többi részét foganyag, dentin alkotja. Mivel a puhább dentin gyorsabban kopik, mint a zománc, a száj felé görbült metszőfogak a rágás során élesek maradnak, a folyamatosan növő metszőfogak használat alatt éleződnek, a fogak vágóélei a kopás miatt mindig véső alakúra formálódnak. A rágcsálóknak tehát kivételes fogazatuk van, az erősen igénybe vett és ezért állandóan koptatott metszőfogak, a nyitva maradt gyökércsatornának köszönhetően, folyamatosan nőnek, az elkopott részek pótlódnak, miközben a fennebb leírt, hatékony önfenő folyamat során mindig élesek maradnak.

  A rágcsálók rendjébe tartozó mintegy 1700 ma élő faj legtöbbjének a jellegzetes metszőfogak mellett ún. brachiodont típusúnak mondható zápfogaik vannak, melyek koronája leginkább alacsony és a gyökére jól kifejlett, zárt. Csupán ötnek, az ugrónyúlnak (Pedetes capensis), a nagy marának (Dolichotis patagonum), a vízidisznónak (Hydrochaeris hydrochaeris), a csincsillának (Chinchilla laniger), és a tengerimalacnak (Cavia porcellus) teljes fogazata gyökértelen, ezeknél a metszőfogak mellett az előzápfogak és zápfogak gyökércsatornája is nyitva marad, a fogak mindegyike állandóan nő (L.F.J. Legendre, Can Vet J. 2002 May, Canadian Veterinary Medical Association).
  Érdemes megemlíteni, hogy a nyúlnak szintén folyamatosan nő az összes foga. A nyúl nagy metszőfogai, egészen vékony réteggel ugyan, de hátul is (!) zománccal bevontak. A fogazat alapján a nyulakat külön rendbe, a nyúlalakúak (Lagomorpha) rendjébe sorolják. A rágcsálók (Rodentia) egyszerű metszőfogúak, a nyúlalakúaknak kettős metszőfoguk van, felső metszőfogaik mögött egy pár kisebb metszőfog is található.

  A tengerimalac fogazata és a rágás
  A tengerimalacnak összesen 20 foga van.
  Fogképlete: I 1/1, C 0/0, P 1/1, M 3/3 - ahol I (Incisivus) - metszőfogak, C (Caninus) - szemfogak, P (Premolaris) - előzápfogak, M (Molaris) - zápfogak.
  A metszőfogak viszonylag rövidek, a gyökértelen zápfogakat zománcredők harántlemezekre osztják. Az alsó állkapocs oldalmozgását a rágóizom megtapadására szolgáló hatalmas csonttarajok erősen korlátozzák. A tengerimalacnál a két felső zápfogsor közelebb áll egymáshoz, mint a két alsó, a rágófelületek a felső fogsoron belül, az alsón pedig kívül magasabbak. Az állkapcsát elülről hátrafelé jól tudja mozgatni, az oldalfelé mozgás akadályozva van. Az alsó állkapocs előre-hátra való szánkószerű mozgása közben a fogak egész szélességében dörzsölődnek. Vízszintesen, az alsó és a felső állkapocs egymáson körkörösen is tud mozogni, rágás közben hossztengelye körül kifelé külön forgómozgást is végez, így őrölve apróbbra a rostokban gazdag növényi részeket.


Tengerimalac koponya

Fogtörés
  Ha az egyik vagy másik metszőfogból (az elöl elhelyezkedő fogak egyikéből) egy darab letörik, néhány nap alatt visszanő, nem okoz kellemetlenséget a tengerimalacnak. Kísérjük figyelemmel a kérdéses fog növekedését, míg vissza nem nyeri eredeti hosszát. Ha emiatt nem tud megfelelően táplálkozni, a táplálékot apróbb darabokra vágva adjuk neki, szükség esetén átmenetileg pépes ételt is készíthetünk, arra törekedve, hogy minél hamarabb visszatérjünk a hagyományos étrendre. Orvoshoz akkor forduljunk, ha a törött fog felülete csipkézett (esetleg szúrós sarka van), a szemben levő metszőfog ferde, a tengerimalac étvágytalan, nem rág megfelelően, gyulladást vagy fertőzést észlelünk. A C-vitamin hiánya jelentősen rontja az egészséges fogak kialakulását, fejlődését, ezért a tengerimalac étrendje legyen C-vitaminban gazdag.

  Fogak túlnövése esetén a tengerimalac megpróbál enni, érdeklődik az élelem iránt, csipeget belőle, azonban képtelen elfogyasztani, esetleg elvesztheti étvágyát is. Egy másik jelentkez(het)ő tünet a nyáladzás, egyes esetekben harapdálás, ideges rágás. Testsúlya fokozatosan csökken, állapota napról-napra romlik, végül elpusztul.
  A fogtúlnövés gyakran a nem megfelelő és rostszegény étrend eredménye, de kiválthatja helyi fertőzés, kicsi korban bekövetkező sérülés, hosszan tartó mesterséges etetés, trauma, esés, állkapocs- vagy egyéb sérülés, akár a rács erőteljes rágása során bekövetkező sebesülés/sérülés stb. Ritkább esetben genetikai okokra is visszavezethető. Ha örökölt betegségként jelentkezik (a 2 évesnél fiatalabb egyedeknél valószínűbb a genetikai tényező!), élete végéig időszakonkénti vágást igényel.
  A megnőtt fogak akadályozzák a táplálkozásban. Számos esetben az állkapocs izületben, izomzatban is károsodást okozhatnak, laza rágóizületet, rágóizom sorvadást eredményezve.
  Fontos, hogy e betegséget idejében felismerjük, hiszen az étvágytalanság vagy nyáladzás más betegség tünete is lehet (pl. nyáladzás vemhességi toxikózis, túlhevülés esetén szintén észlelhető). Fogtúlnövés jelentkezhet akkor is, ha az alsó és felső állkapocs rágáskor nem megfelelő módon ér össze, s a fogak e rendellenesség miatt nem kopnak megfelelően, ha az alsó állkapocsban elhelyezkedő fogak befelé nőnek, mintegy „hidat képezve” a nyelv fölött, a felső állkapocsban lévő fogak pedig kifelé nőnek, meggátolva a rágást és a nyelést. Ez néha állkapocs- vagy fogínygyulladással, egyéb komplikációkkal is járhat. Metszőfogak túlnövése esetén tehát a zápfogak ellenőrzése is kötelező! A tengerimalac kiszáradását és állapotának leromlását megelőzhetjük, ha fecskendővel itatjuk, etetjük, és MINÉL HAMARABB orvoshoz visszük!
  A metszőfogak vágása egyszerű, a zápfogak viszont nehezebben érhetők el. Napjainkban, számos nyugati országban speciális műszert használnak, melynek segítségével a száj nyitva marad, így a tengerimalacot nem szükséges altatni.



1/2

következő oldal 


Ezen az oldalon:
 A rágcsálók fogazata
 A tengerimalac fogai és a rágás
 Fogtörés
 A fogak túlnövése

A tengerimalac fogazata és annak rendellenességei - 2. oldal:
 Megnyúlt gyökerek
 Egyéb rendellenességek
 Állkapocs-rögzítő, terápiás kezelésként
 Rágóizmok tornáztatása, serkentése




Mondovics Geda
Copyright © 2001-2012. Minden jog fenntartva.
Adatvédelmi nyilatkozat