|
|
 2/2. oldal
A tengerimalacok a perui őslakosok, az
inkák házi- és áldozati állatai voltak, ezt számos inka sírban talált mumifikálódott tengerimalac-tetem is tanúsítja.
Háziasításukra i.e. 5000-ben került sor, az Andok első őslakosai, a barlangokban élő nomád vadász-gyűjtögető
törzsek ekkor kezdték élelemtermelés céljából megszelídíteni a láma és az alpaka mellett őket. A perui Moche állam idejéből
(kb. i.e. 100-i.sz. 800 között) fennmaradt, növényeket, állatokat, szexuális jeleneteket megformázott kerámiák között
tengerimalac agyagfigurát is láthatunk. Az agyagszobrocskát a Larco Herrera kerámiagyűjtőről elnevezett limai múzeumban
tekinthetjük meg.
 Rafael Larco Herrera Régészeti Múzeum. Lima, Peru
A Cavia aperea tschudii fajt a tengerimalac őseként tartják
számon, ennek megszelídített változatai éltek és élnek ma is a perui indián őslakosság háza táján. A hódítóként Peruba érkezett
spanyol bevándorlók a helyi indiánok népszerű állatait indiai nyulacskának (conejillo de Indias) nevezték - francia (Cochon d'Inde)
és olasz nyelven (porcellino d'India) indiai malacként ismert -, s hódításaik során e kontinensen a tengerimalacokat maguk is élelemként használták.
A perui bennszülöttek az általuk kitenyésztett változatoknak a cuy nevet adták, az ottani lakosság napjainkban
is így nevezi. E termetre nagyobb tengerimalacok átlagos testsúlya 2-3 kg, ritkán egyes példányok a 4 (vagy akár a 4,5) kg-ot is
elérik.
Első írásos említése 1547-ben történik, ekkor tévesen Santo Domingoi
állatként mutatják be. 1613-ban a perui krónikás, Felipe Guaman Poma de Ayala a dél-amerikai kultúrát bemutató írásaiban
megemlíti, hogy az inkák minden év júliusában 1000 fehér színű tegerimalacot (a fehér szín volt a legméltóbb az istenekhez) és
100 lámát áldoztak föl Cuzco város főterén, a Huacacapatán. Korábbi perui feljegyzésekben - a „Garcilasso” és
 „Relaciones
geograficas de Indias” című folyóiratokban - e kisállatot „indiai tengerinyúlnak” nevezték. 1554-ben
Historiae animalium c. munkájában Conrad Gesner svájci természetkutató is „indiai nyulaknak” titulálja őket,
mivel abban az időben azt gondolták, hogy megkerülve a Földet Kolumbusz Indiába jutott el. Ennek a tévhitnek köszönhető, hogy az
amerikai földrész őslakóit mindmáig indiánoknak nevezik.
A tengerimalac Európába a XVI. században, holland hajósok révén került, s ezek
kitenyésztett változatai a mai háziasított tengerimalacok.
A malac nevet feltehetőleg a kismalachoz hasonló visító hangja miatt érdemelte ki, s tengerinek
azért nevezik, mert a tengerentúlról származik. Hasonló módon a németek, lengyelek, oroszok is így nevezik.
Angol, holland és román nyelven guineai malacként ismert. Ezen elnevezésnek (guineai) a szakirodalomban háromféle
magyarázata kering:
 - hajón szállítva, Afrika nyugati részét, Guineát
érintve jutott Európába
- Angliában guineában (régi angol pénznem)
szabták meg az árát
- hajón szállítva a dél-amerikai Guianát
(Guyana) érintve jutott Európába, s ez (guianai - guineai) torzult később.
Az Egyesült Államokban, az 1770-es években, kedvencként terjedt el.
Gyógyászati és egyéb kísérletekre a XIX. században az angol változatokat használták, melyek
Brazília meg nem telepedett, vadon élő populációiból származtak. Mivel a tengerimalacok a baktériumos fertőzésekre rendkívül
érzékenyek, Robert Koch és tanársegédje, Emil Behring a tuberkulózissal, diftériával kapcsolatos tudományos kísérletekre
használta őket.
Természetes környezetükben a tengerimalacok 5-10 egyedből álló csoportokban élnek, és főleg
éjszaka aktívak. Nem készítenek maguknak üreget, sziklarepedésekbe, bozótokba bújnak, vagy más állatok elhagyott üregeit
foglalják el, s idejük legnagyobb részét dús fűvel benőtt területeken töltik.
Az eledelért csak a háziasított tengerimalac visít, ezt a feltételes reflexet az emberrel való együttélés alakította
ki benne.
 Ha kedved tartja, ismerkedj
meg a tengerimalac-félék családjával (az oldalon képek is láthatók!).
|
előző oldal
|
2/2
|
|
|
Ezen az oldalon:
 Visszatekintés a múltba - Peru, az őshaza
Hogyan és mikor került Európába?
Mért tengeri és mért malac?
Kísérleti állatként az emberek szolgálatában
Természetes élőhelyükön
A tengerimalac eredete - 1. oldal:
Rendszertani besorolás
A Cavia genusba tartozó fajok
|
