Logo

 FŐLAP

 TÖRTÉNET

 FAJTÁK

 GENETIKA

 SZÍNVÁLTOZATOK

 SZŐRVÁLTOZATOK

 VISELKEDÉS

 ETETÉS

 C-VITAMIN

 GONDOZÁS

 SZAPORODÁS

 BETEGSÉGEK

 FOGPOBLÉMÁK

 ÉLŐSKÖDŐK

 GYIK

 TESZTEK ÉS JÁTÉKOK

  FÓRUM

 LINKEK

 HONLAPTÉRKÉP

 FOTOGALÉRIA


  Aloldalak:

 Tengerimalac-félék
 Tápanyagtáblázat
 Tévhit és valóság
 Fiziológiai adatok
 Mesterséges táplálás
 Tengerimalacok számára tervezett ketrec
 Harap a tengerimalacom
 A ketrec rácsát rágja
 Árva malackák etetése, gondozása



Alapinformációk Mit kell tudnia egy kezdő tengerimalac-tartónak?
   Letölthető, kinyomtatható és szabadon terjeszthető változat, pdf-formátumban (270 KB).

Acrobat Reader olvasóprogram

Antibiotikumok
A tengerimalac számára mérgező vagy rendkívül veszélyes antibiotikumok, és az alkalmazható készítmények:
    Nyomtatható változat, pdf-formátum (88 KB)

  Zöldfélék, zöldségek és gyümölcsök tápanyag- és C-vitamintartalma:

   Nyomtatható változat (158 KB)

  Egyéni adatlap a tengerimalac testsúlyának mérésére    Nyomtatható változat (pdf fájl - 65 KB)

  Csoportos adatlap a tengerimalacok testsúlyának mérésére

   Nyomtatható változat (pdf fájl - 50 KB)

A tengerimalac etetése


 2/3. oldal 


A hagyományos fűszéna (réti széna) mellett, a változatosság kedvéért egyéb szénát is adhatunk. Nagyon ízletes a hegyvidéki (alpesi) széna, sok zamatanyagot tartalmaz, a tengerimalacok nagyon kedvelik. A zabillata miatt a halványzöld színű zabszénát is szívesen fogyasztják, érés előtt kell betakarítani, amikor még nem fejlődött ki a szem.
  A megszokott széna egyéb szárított (fiatal!) fűfélékkel is keverhető, variálható, mint a magyar rozsnok (Bromus inermis), sudár rozsnok (lat. Bromus erectus, ang. Brome grass/hay), csomós ebír (Dactylis glomerata, orchard grass/cocksfoot grass), keskenylevelű réti perje (Poa angustifolia, narrow-leaved meadow grass), taréjos búzafű (Agropyron cristatum, Crested Wheat grass), zöld pántlikafű (Phalaris arundinacea, canary-grass), réti perje (Poa pratensis, Bluegrass). Nyugaton az egyik leggyakrabban etetett széna a mezei v. réti komócsin * (lat. Phleum pratense*, ang. Timothy-grass*) széna, egyesek timoh fűnek is nevezik. A réti komócsin szénát - vagy ilyen alapú keverék szénát - a tengerimalac, de egyéb állat is nagyon szereti. Alternatíva lehet még a zab-, árpa- és búzaszéna keverék is, a virágzást követő periódusban betakarítva. Ritkábban egy kis csalamádé szénával (zsenge kukoricaszár szárítva) is meglephetjük. A tengerimalac így hozzászokik az új ízekhez, és étrendje is kiegyensúlyozottabb, változatosabb lesz.


* Megjegyzés: A réti komócsin könnyen összetéveszthető a réti ecsetpázsittal (Alopecurus pratensis, Meadow Foxtail), és a sima komócsinnal (Phleum phleoides - Purple-stem Cat's-tail).


A lucernaszénának magas a kalciumtartalma, gyakori fogyasztása vesekövet eredményezhet (100 gramm lucernaszéna 2200 mg kalciumot tartalmaz). Hagyományos szénával keverve kölyköknek négy hónapos korig, és vemhes ill. szoptató nőstényeknek adható. A felnőtt tengerimalac, mely gyakran fogyaszt ilyen alapú tápot vagy lucernagranulátumot, nem igényli a lucernaszénát, ha mégis adunk, ritkán keverjünk a szénájába, keveset.
Hátat fordítva finomabb!   Ha valamelyik szénafajtára allergiásak vagyunk, különböző szénakeverékekkel kísérletezzünk. A szénát a tengerimalac mindenképpen igényli.

  A vadonélők legtöbbet a magas fűben tanyáznak, ahol a ragadozóktól védve érzik magukat. Valóságos járatokat, földfelszíni "alagutakat" alakítanak/taposnak ki maguknak, keresgélnek, rágcsálnak, ide-oda rohangásznak. E természetes viselkedésformát támogatjuk azzal, ha De finom a széna!a szénarácsban folyamatosan fellelhető széna mellett alkalmanként egy-egy maroknyi szénát a ketrecbe (az alomra vagy bujó fa/farönk tetejére, házikó sarkába stb.) helyezünk. Fejükkel beletúrnak, turkálják, eszik, bökdösik, belebújnak. Számukra a széna nem csak finom takarmány, védettségérzetüket növeli, és mentálisan serkenti őket.

  Vigyázzunk arra, hogy a szénaszálak ne legyenek vastagak, szúrósak, mert az ilyen széna véletlenül a szemükbe fúródhat, azt felsérheti. A keményebb szálúakat a szénarácsba helyezzük, a ketrecbe csak finomabb szálúakat tegyünk.
  Ha nagyvonalúak vagyunk (bő szénaforrással rendelkezünk) és szénát az alom tetejére nagyobb mennyiségben szórunk, ne feledjük idejében lecserélni. A szénának rossz a nedvszívóképessége, ezért hamar elszennyeződik. A nedves, piszkos, penészes széna emésztőszervi bántalmakat okoz(hat), és táptalaja a baktériumoknak, gombáknak.
Hmmm, de jó az illata!  Ha egyik-másik tengerimalacunk túl kevés szénát fogyaszt, vagy olyan helyről került hozzánk, ahol eddig nem kapott (sajnos, ez is megtörténhet!), szénaevésre ösztönözhetjük úgy, hogy a szénába egy kis zöldfélét, zöldséget rejtünk, a belső teret - kellékeket felcserélve, maroknyi szénát különböző helyekre téve - gyakran átrendezzük, kutató-kereső-felfedező magatartását ezzel is serkentjük.

A szénakazal mellett  Amit a szénáról tudni kell:
    Ha barnás színű, túl későn vágták, vagy túl hosszú ideig száradt. Így a benne levő E-vitamin legnagyobb része elvész, és kisebb lesz a tápértéke.
    Jó minőségűnek számít, ha minél kevesebb magot tartalmaz.
    Nedves, piszkos, poros vagy penészes szénát ne adjunk a tengerimalacnak.

  A tengerimalac fogai gyökértelenek, és élete során mindvégig nőnek. Tejfogai már az anyja méhében felszívódnak és maradandó fogakkal születik. A tengerimalacnak öszesen 20 foga van: alul-felül a középen 2-2 metszőfog (4), jobbról-balról 1-1 előzápfog (4) és 3-3 zápfog (12).

  A fogazatról, a rágásról, és a különböző fogproblémákról részletesen itt olvashatsz.

  A tengerimalacnak szüksége van C-vitaminra, a frissen szedett zöld fű mindennapi fogyasztása kiváló C-vitaminforrás (a vadon élő tengerimalac fűbe rejtőzik, a háziasított tengerimalac is szívesenKinn a kertben turkál a nagy adag szénában, fűben). Füvet ne szedjünk út széléről, szennyezett területről, kutyák által látogatott helyekről. A nedves, vizes füvet (eső, harmat stb.) kis időre hagyjuk száradni, mert azonnali fogyasztása veszélyes lehet, hasmenést okozhat (főleg a növendékek körében). Tavasszal, téli szüneteltetés után a füvet fokozatosan (ne hirtelen, nagy adagban) vezessük be ismét az étrendjébe, hogy a megbetegedéstől megóvjuk.
   Gyermekláncfüvet (pitypangot), pásztortáskát, tyúkhúrt, lóherét, vadherét, és egyéb zöldfélét is adhatunk, a változatosság kedvéért.

pitypang   A gyógynövénykönyvet is tanulmányozhatjuk, így változatosabb étrendet tudunk biztosítani a tengerimalac számára. Igen kicsi adagokban (!), időközönként adható, pl.: körömvirág, cickafarkkóró (cickafarkfű), papsajt (papsajtmályva, kereklevelű mályva), mezei csorbóka, ragadós galaj (kullancsfű), kamilla, csalán (ezt előzetesen fonnyasztani kell), kakukkfű (vadcsombor), csombor, tárkony, útifű, aranyvessző (istápfű), zsálya (csak kis mennyiségben, ritkán adjuk), áfonya és levele, málna és levele, fehér mályva (orvosi ziliz), martilapu levele, ragadós galaj (kullancsfű) stb.


 előző oldal

2/4

következő oldal 


Ezen az oldalon:
 Szénafélék
 A széna sokoldalú, serkentő hatása
 A fogakról, C-vitamin-szükségletről, zöldetetésről, röviden
 Gyógynövények

A tengerimalac etetése - 1. oldal:
 A folyadékszükségletről
 Neofóbia, az újtól való félelem
 A széna fontossága
 A tengerimalac emésztőrendszerének működése

A tengerimalac etetése - 3. oldal:
 Pár szó a vegyszerezett növényekről
 A táplálék kalcium-foszfor aránya
 A tengerimalac által leggyakrabban fogyasztott zöldfélék, zöldségek és gyümölcsök
  Az étrenddel kapcsolatos tanácsok, ajánlások

A tengerimalac etetése - 4. oldal:
 Búzacsíra, búzafű, árpafű, mint gazdag ásványianyag-, és vitaminforrás
 Korpa-búzacsíra keverék a gyenge és/vagy kis súllyal született kölyköknek
 A magkeverékről - hogyan, mennyit
 Szpeciális tengerimalactáp
 Dísznövények, kábelek, mint kockázati tényezők





Mondovics Geda
Copyright © 2001-2008.
Minden jog fenntartva.