Jellegzetes viselkedések

 3/4. oldal 

Hangok

Berreg, durrog (motorcsónak zúgásához hasonló hangot hallat). Hímnél, nősténynél egyaránt hallható ez a gerjesztő, késztető, keltető hang:
   - A hím így kelt hatást a nőstényben (a nemi ösztön megnyilvánulásának jele), ilyenkor testét himbálja, hátsó felét - a területet megjelölve, maga után szagot hagyva - csúsztatja.
   - A nőstény e hanggal jelzi, hogy párosodni hajlandó.
   - Az alacsonyabb rangú nőstény - gyakran fejét lehajtva, mozgatva - berregő hanggal köszönti a magasabb rangú nostényt, jelezve, hogy szándéka békés.
   - Hasonló neműek esetében a dominancia kifejezője is lehet - domináns az a fél, amelyik rövidebb-hosszabb ideig tartó körbejárás, testhimbálás után a másik fél hátára bármikor rámászhat (a másik féltől erre engedélyt kap).

Berreg

Röviden felberreg - figyelmeztető, nemtetszést kifejező hang. Hirtelen zajra, egy általa nem kedvelt hangra, nem megfelelő simogatásra reagál így. Akkor is hallatja, ha valamire figyelmeztet.

Röviden felberreg

Visít - éhség, magányosság, fájdalom, félelem esetén hallható. Az emberrel való együttélés egy feltételes reflexet alakított ki benne, a zacskó zörgésére, a hűtőajtó nyitására stb. éles visítással reagál (gyakran akkor is, ha nem éhes ). Panaszos, tompább visítással magányosságát, fájdalmát fejezi ki. Félelem esetén visítása pánikszerű, riadt.

Visít (éhes)

Panaszkodik (fáj)

Mormog, halkan röfög - elégedettségét fejezi ki. E hangot hallatja, ha simogatják, és jól érzi magát. Halkan, ütemesen röfög akkor is, ha társaival sétál, járkál, jelezve, hogy jó a közérzete.

Mormog

Röffent, halkan duruzsol - kölykök, szoptató nőstények hangja.
  Érdekesség: A pici kölykök hangját gyakran nem halljuk, mert anyjukkal az emberi fül számára nem érzékelhető hangon kommunikálnak, ultrahangot használnak.

Süvölt, fütyül, sziszeg, a fogát csattogtatja - ellenszenvét, haragját, agresszivitását fejezi ki. A fogcsattogtatás a verekedés előjele. Mérsékelt formában a domináns tengerimalac így fenyegeti alacsonyabb rangú társát.

Fogát csattogtatja

Élesen csipog - az eleinte lassú, majd fokozatosan erősödő ütemes csipogás nőstényeknél és hímeknél egyaránt hallható. Viszonylag ritkán fordul elő, általában késő éjszaka, vagy kora reggel műveli, s ilyenkor olyan, mintha önkívületi állapotba esne. Ezt a csaknem idegesítő, zavaró hangot nem sok gazdi hallotta. Nem mindegyik malac csipog, de akadnak olyan egyének is, melyek e madárhanghoz hasonló hangot gyakran hallatják. Pontosan nem lehet tudni, milyen ingerek váltják ki e reakciót. Legtöbben azt állítják, hogy leginkább a párját, társát (el)vesztett, vagy egyéb stresszt megélt - haragos, ideges, ijedt - malac csipog így. Willancs úr akkor csipogott (immár több alkalommal is *), amikor az éppen ösztruszban lévő párjától külön, egy másik helyiségbe tettem. Az ezt követő, többször megismételt, idegesítő csipogás miatt a hímet rövid idő után vissza kellett hoznom, s ketrecét az ovuláló nőstény ketrece mellé tennem, hogy a kevésbé kellemetlen megoldást válasszam, ugyanis könnyebb volt elviselni a szaporodóképessé vált nőstény szagát érző hím kora hajnali „eszeveszett” berregését, dürrögését, mint az éles és hosszantartó csipogást :-).
  * Egy alkalommal, szintén kora reggel, ugyanez duóban is lezajlott. Apja csipogására reagálva - mintegy válaszként - a másik helyiségben az anyja és testvérei társaságában tartozkodó néhányhetes hím kölyök is hallatta.
  A fajtársak e csipogásokra különbözőképpen reagálnak. Legtöbbjük dermedten, feszülten figyel, tevékenységét (a járkálást, kotorászást, táplálkozást stb.) félbeszakítva megáll és/vagy hirtelen elhallgat, esetleg - ritkábban - válaszol, vagy biztonságos helyre bújik, a levegőbe szaglász, de akad olyan egyén is, aki közömbösen hallgatja.

Csipog

Mi lehet a kiváltó ok, az inger, mi késztetheti e társas állatok egyes tagjait arra, hogy csipogjanak? Bizonyosan senki sem tudja. Számos, mások által is tapasztalt/leírt eseteket tanulmányozva úgy hiszem (feltételezem), hogy a csipogás egy olyan, szelídített tengerimalacoknál már csak lappangó ösztön, mely erőteljesebben a vadonélő tengerimalacoknál nyilvánul meg. Célja a társ- illetve csoportkeresés, a társ- ill. csoport utáni vágy, szétszéledt/szétzavart társak esetén a csoportújraegyesítés.

előző oldal

3/4

következő oldal

Ezen az oldalon:
 Hangok - vokális kommunikáció

A tengerimalac viselkedése - 1. oldal:
 A társas élet fontossága
 Hogyan vegyük kézbe
 Miért jó két vagy több tengerimalacot tartani?
 A vadonélők viselkedése

A tengerimalac viselkedése - 2. oldal:
 Kedvenceink viselkedése, összeszoktatása
 Semleges helyen történő ismerkedés
 A rangsor kialakulása
 A serdülőkori hatalmi harcról
 Tippek összeszoktatásra

A tengerimalac viselkedése - 4. oldal:
 Feromonok, szagok, illatok - biokommunikáció
 Testi kommunikáció

Mondovics Geda
Copyright © 2001-2008.
Minden jog fenntartva.