Logo

 FŐLAP

 TÖRTÉNET

 FAJTÁK

 GENETIKA

 SZÍNVÁLTOZATOK

 SZŐRVÁLTOZATOK

 VISELKEDÉS

 ETETÉS

 C-VITAMIN

 GONDOZÁS

 SZAPORODÁS

 BETEGSÉGEK

 FOGPOBLÉMÁK

 ÉLŐSKÖDŐK

 GYIK

 TESZTEK ÉS JÁTÉKOK

  FÓRUM

 LINKEK

 HONLAPTÉRKÉP

 FOTOGALÉRIA


  Aloldalak:

 Tengerimalac-félék
 Tápanyagtáblázat
 Tévhit és valóság
 Fiziológiai adatok
 Mesterséges táplálás
 Tengerimalacok számára tervezett ketrec
 Harap a tengerimalacom
 A ketrec rácsát rágja
 Árva malackák etetése, gondozása


Mit kell tudnia egy kezdő tengerimalac-tartónak?
   Letölthető, kinyomtatható és szabadon terjeszthető változat, pdf-formátumban (270 KB).

Acrobat Reader olvasóprogram






Érdekes linkek
  Video fájl - malacka ugra-bugra (pop-corn), mérsékeltebb formában:
 - a kisebb méretű változat, wmv - 1.619 KB
 - a nagyobb méretű változat, wmv - 5.569 KB

  Hangok a Világhálón:
 - Állat-, madár- és egyéb hangok


Jellegzetes viselkedések


 4/4. oldal 


Feromonok, szagok, illatok


Az emlősök szaglása valamennyi gerinces közül a legfejlettebb. A szagingerek kémiai információk, a táplálkozás mellett a szaporodásban, szociális viselkedésben is rendkívül nagy a szerepük.
  A feromon-jelzéseken alapuló kommunikáció az állatvilágban nagyon elterjedt, azonos faj egyedei e kémiai jeleket érzékelni tudják. A feromonok mirigyek által termelt hormonszerű anyagok, csábító és/vagy hírvivő vegyi üzenetek.

    A nőstény tengerimalacon szoptatás idején anyai feromonok termelődnek, e molekulákat a kölykök érzékelik és anyjuk emlőjét keresik.
    Kb. 3 hetesen a kölykök testében megindul a hormontermelés. A feromonokat anyjuk olfaktív úton érzékeli, s ennek megfelelően a kölyköket többé már nem szoptatja.
    Peteérés előtt a nőstény vizeletében feromon jelenik meg, ezt megérezve a hím teljesen begerjed. Az ösztruszban lévő nőstény a hím udvarlására lordózisos pózt - testállást - vesz fel.
    A nemileg érett hím a farokcsont fölötti- és a végbél alatti mirigy(ek) váladékával, és a vizeletével megjelöli területét, társait. E viselkedéssel a szociális státuszát, a csapaton belüli pozícióját (rangját) biztosítja.
    Hímeknél az alacsonyabb rangú már nem bocsát ki tipikus hím-feromont, úgy viselkedik, mint egy nőstény. E magatartásával az alfa hímet becsapja, a „főnök” megkörnyékezi, és „udvarolni” kezd neki (csak abban az esetben, ha nincs nőstény a közelben - ivarzó nőstény jelenlétében a hímek összeverekednek!).
    Az egy csapatban élők egymást a fészek szagáról ismerik meg. Az idegen tengerimalacot - e szag hiánya miatt - a csapatban könnyen felfedezik.
    A nőstények között élő (nemileg érett) hím egy másik hímmel felcserélhető (ha a helyzet úgy kívánja), a nőstények az ismeretlen hímet probléma nélkül elfogadják.

  A rágcsálók vizeletének szaga/illata (vegyi) információkat tartalmaz az adott fajról, annak neméről, állapotáról (ösztrusz, anyaság), státuszáról (dominancia), az egyén identitásáról (forrás: Brown and Schellinck, 1992).



A tengerimalacok testükkel is kommunikálnak.


Orrukat összedugva teremtenek kontaktust egymás között. Nőstényeknél a dominánsabb fél magasabbra tartja orrát (az is előfordul, hogy fenyegetésképpen dühös fogcsattogtatással válaszol az alacsonyabb rangú nősténynek).
  Ha a nőstény vicsorít, ínyét felhúzva fogait mutatja, a hímet, annak udvarlását utasítja vissza. E jel mindkét nemnél a fenyegető szándékot fejezi ki.
  A nőstény úgy fenyíti kölykét, hogy annak nyakához kap, s bőrét a fogával hirtelen meghúzza (gyakran fel is mordul). A kölyök ilyenkor tudja, hogy „rossz fát tett a tűzre”.
  A játékos kölykök hangulatuk tetőfokán pattogatott kukoricaként ugrálnak a magasba, s a levegőben (akár 180o-ot) elfordulva érnek ismét földet. A jókedv anyjukra is átragad, gyakran velük együtt ugrál, játszik. Angol nyelven ezt az ugra-bugrát „pop-corn” ugrálásnak nevezik.

Na, jössztök már?   A tengerimalacok igénylik a mozgást. Szívesen sétálnak ketrecükön kívül is, nagyobb területen (padlón) gyakran össze-vissza rohangálnak, kergetőznek, hirtelen megállnak, majd nagyon gyorsan irányt változtatnak, nagyot ugranak stb. E játékosság az egészség és elégedettség jele, a tengerimalacok viselkedésének egyik legkedvesebb megnyilvánulása.

  A vadonban a növényevőknél a fürgeség életmentő tulajdonság. Ragadozókkal szemben a villámgyors futás, hirtelen irányváltoztatás, gyors menekülés az egyetlen fegyverük. Érdekességként megemlíthető: ha esznek, a csoportban egyikük mindig kötelességének érzi, hogy a csapatra vigyázzon. A soron lévő ilyenkor őrt áll, s figyelmezteti a többieket, ha veszély közeledik.


 előző oldal

4/4



Ezen az oldalon:
 Feromonok, szagok, illatok - biokommunikáció
 Testi kommunikáció

A tengerimalac viselkedése - 1. oldal:
 A társas élet fontossága
 Hogyan vegyük kézbe
 Miért jó két vagy több tengerimalacot tartani?
 A vadonélők viselkedése

A tengerimalac viselkedése - 2. oldal:
 Kedvenceink viselkedése, összeszoktatása
 Semleges helyen történő ismerkedés
 A rangsor kialakulása
 A serdülőkori hatalmi harcról
 Tippek összeszoktatásra

A tengerimalac viselkedése - 3. oldal:
 Hangok - vokális kommunikáció



Mondovics Geda
Copyright © 2001-2008.
Minden jog fenntartva.